Ha alaposan olvassuk a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó rendeletet, akkor kiderül, hogy az élettársi kapcsolatot pozitívabban közelíti meg, mint ahogy eddig megszoktuk.
A Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó új kormányrendelet szerint a munkavállalók közeli hozzátartozói is kaphatnak társkártyát, mellyel költhetnek a dolgozói keretből. A rendelet azonban kibővíti az eddig megszokott közeli hozzátartozói kört. A társkártyára az élettársak is jogosultak lesznek.
Ha egy-egy béren kívüli juttatás esetén szóba került, hogy részesülhetnek ebből a közeli hozzátartozók is, akkor legtöbbször a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (PTK) 685. § b) paragrafusát vehettük alapul.
Eszerint a munkavállaló alábbi hozzátartozói kaphattak pl. üdülési csekket a munkáltatótól:
házastárs, testvér, szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, bejegyzett élettárs, örökbefogadott gyermek, mostoha gyermek, nevelt gyermek, örökbe fogadó szülő, mostohaszülő, nevelőszülő.
Bár ennél a listánál is okozott egy kis keveredést 2010-ben, hogy ismerkedtünk a bejegyzett élettárs fogalmával. Sokan még ma is meglepődnek azon, hogy ez a kapcsolat csak azonos nemű párok esetén jöhet létre.
A Széchenyi Pihenő Kártyáról szóló rendelet szerint a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet társkártyát a munkáltatójánál, melynek segítségével ez a hozzátartozó is költhet a dolgozói keretből.
Újdonság azonban, hogy az új kártyára vonatkozó szabályozás kibővíti a közeli hozzátartozók fogalmát, a korábbi PTK-ban szereplő definícióhoz képest. Kifejezetten ehhez a kártyához kapcsolódva közeli hozzátartozónak kell tekintenünk a rendelet szerint az élettársakat is.
Tehát Széchenyi Pihenő Kártyához társkártyát már nemcsak az azonos nemű, hanem ellenkező nemű élettársának is igényelhet a munkavállaló.
A megadott e-mail címre díjmentesen elküldöm az összefoglaló anyag letöltési linkjét!
Feliratkozásommal elfogadom az adatvédelmi irányelveket, adataim kezeléséhez önkéntesen hozzájárulok.