Egy átfogó kutatás eredményei tükrében ismerhetjük meg a mai magyar „cafeteria realitást”. Milyen keretösszegeket használnak a cégek, ki mennyire elégedett a cafeteria rendszerrel, melyek a legmarkánsabb cafeteria elemek és milyen változások figyelhetők meg az elmúlt évekhez képest. Az elmúlt időszak adóváltozásai miatt még inkább közeledtek a kedvezményes és nem kedvezményes adózású juttatási elemek bruttó költségei. Ez derül ki Szent István Egyetem  és  a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak  a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből. A kutatásban részt vevő 419 cég több mint fele az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén működik. 

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár szerint „az évente változó adószabályok, és a munkáltatókat terhelő adminisztrációs terhek ellenére a legtöbb munkáltató mégis a juttatások mellett dönt”.

A felmérésbe bevont szervezetek 84.7%-a alkalmazta a béren kívüli juttatásokat javadalmazási politikájában 2013-ban, közülük csak 5% jelezte, hogy a juttatások bizonyos dolgozói csoportokra korlátozottak, 95% az összes dolgozó számára biztosít juttatást. 

A cafeteria rendszer a résztvevő vállalatok 74%-ánál működik. Ezek 49%-a rugalmas juttatási rendszert (cafeteriát), valamint előre meghatározott garantált juttatásokat egyaránt kínált dolgozóinak, míg 51% kizárólag a cafeteria rendszert biztosítja. 

Óhegyi Katalin kutató szerint „felmérésünk szerint a cafeteria elterjedtsége a szervezeti nagysággal van szoros összefüggésben”. Míg az 1000 fő fölötti nagyvállalatok 87%-ánál megtalálható a rugalmas juttatási rendszer valamely formája (54%-nál fix juttatásokkal kombinálva), addig a 10 fő alatti mikro-vállalkozások csak mintegy 34%-a építette be  ösztönzési rendszerébe a választható juttatásokat. 

A kutatás alapján a leggyakrabban biztosított fix juttatás az Erzsébet utalvány, a juttatásokat kínáló válaszadók 35%-ánál található meg. A tavalyi első helyről a másodikra szorult a mobiltelefon költségének térítése. (27%)

A felmérésünk eredményei alapján a legnépszerűbb elem a cafeteria rendszerek kínálatában 2013-ban a SZÉP kártya, amelynek mindhárom alszámlája egységesen népszerű, a cégeknek több mint 60%-a kínálja dolgozóinak a cafeteria keretében. Az Erzsébet utalvány (60%) és az egészségpénztári hozzájárulás pedig elérik az (59%) szintén a legnépszerűbb cafeteria elemek közé tartoznak.

„A kutatás alapján az átlagos cafeteria keretösszeg mértéke 284.750 Ft, ami magasabb, mint a tavaly mért érték.” – mondta el Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Összességében elmondható, hogy a cafeteria rendszer bevezetők körében minél régebben vezették be a rendszert, annál nagyobb súllyal esett latba a dolgozói elkötelezettség és elégedettség növelése. A költséghatékonyság a bevezetés idejétől függetlenül az egyik legfontosabb tényezőként szerepel. A bevezetés legfontosabbnak tartott indokai és a foglalkoztatott létszám között nem tudtunk kimutatni statisztikailag érvényes összefüggést, a legfontosabb indokok vállalatmérettől függetlenül hasonlóak

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület 2 évvel ezelőtt megfogalmazta a Cafeteria Indexet, amely nem más, mint egy egzakt mutató, amely a vállalatok cafeteria  tudatosságáról ad képet számunkra. A cafeteria tudatosság fontosságát többek között adja, hogy mára a cafeteria rendszerek működtetése szinte „kötelező” elemévé vált a vállalatok juttatáspolitikájának és mint ilyen a magas minőségi színvonalon történő üzemeltetése elengedhetetlen. A Cafeteria Index számítása 4 sarokpilléren nyugszik:

1. Felülvizsgálja-e évente a cafeteria rendszer hatékonyságát?
2. Tudomása van a cafeteria rendszer működési költségeiről?
3. Rendszeresen méri a cafetériával való elégedettséget?
4. Tudja, hogy a cafeteria rendszer működtetése hasznos többletmunkát jelent a HR-nek.

Ilyen módon a jelenlegi kutatásban mért adatok alapján 2013-ban a magyarországi Cafeteria Index 56%.