2012. március 8-án nemcsak a Nemzetközi Nőnap hozta lázba a szíveket, hanem az az uniszexnek tekinthető szakkérdés is, hogy helyes-e a minősítés, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 5000,-Ft. névértékű Erzsébet-utalványt és további munkaviszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány juttatást kedvezményes adózással. (A kérdés megjelent a Számviteli Levelek 261. számában (2012. március 8.), 5330. kérdésszám alatt.)

Határozott jogi álláspontunk szerint, ha a juttató a munkáltató, az Erzsébet utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) valamennyi, a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban, annak minden megkezdett hónapjára havi 5 ezer forintot meg nem haladó névértékben Erzsébet-utalvány kedvezményes adózással juttatható, így a havi 5 ezer forintos, kedvezményes adózású béren kívüli juttatás az alapjául szolgáló jogviszonyok számával megtöbbszörözhető és – pusztán a további foglalkoztatás miatt – a juttatásban részesítettet nyilatkoztatni nem kell.

Szakmai véleményünk szerint ezt a minősítést támasztják alá mind a következőkben felsorolt dogmatikai érvek, mind pedig a munkavállalók rendszeres, támogatott étkezésének elősegítését nyomatékosan célul kitűző, feltehető jogalkotói szándék, amely megerősödni látszik abban a helyzetben, amikor a Széchenyi Pihenő Kártyával, illetve a természetbeni munkahelyi étkezés megoldásával kapcsolatos reálfolyamatok nem az elvárt mértékben és ütemben szolgálják a jogalkotói célkitűzések teljesülését.

Hogy a kedvezményes adózás megőrzése melletti, jogviszonyonkénti többszörözés helyes minősítés, azt a következő főbb jogi érvek támasztják alá.

1)            Következtetés a jogalkotó által használt szavak jelentéséből és törvényi fogalom-meghatározásából. Eszerint vizsgálandó, hogy megvalósul-e, és hogyan valósulhat meg a következő törvényi kitétel: „71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak … bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész; … ” Azt és csak azt kell tehát vizsgálnunk, hogy ki (mi) minősül munkáltatónak és mi minősül a juttatás alapjául szolgáló jogviszonynak és nem szükséges további feltételeket (pl. nyilatkozás) kutatnunk. A Szja. tv. egyértelmű definíciót ad a munkáltató fogalmára: „3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: … 14.  Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, … ” A munkaviszonyról és a további foglalkoztatásról a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezik egyértelműen:  „71. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.” „73. § Munkáltató az lehet, aki jogképes.” „76. § (1) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre.”és „108. § (1) Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.”. Az Mt. ezen egyértelmű szabályaiból megállapítható mind a munkáltatói jogállás, mind pedig a juttatás alapjául szolgáló jogviszony. Tekintettel arra, hogy a további munkaviszony is munkaviszony és a további munkaviszony munkaadói jogalanya is munkáltató, egyértelmű, hogy valamennyi munkáltatónál töltött valamennyi alapul szolgáló jogviszonyban (munkaviszonyban) külön-külön megszerezhető – nyújtható, tehát jogviszonyonként megtöbbszörözhető a havi 5.000,-Ft. névértékű Erzsébet-utalvány kedvezményes adózású alakzata.

2)            Jogtörténeti és rendszertani értelmezés – a jogalkotó a korábban keletkezett szabályt, azaz a Szja. törvényt a később, időben hozzánk közelebb eső, végrehajtási típusú szabállyal, az Erzsébet-utalvány kormányrendeletével megerősítette, mintegy rendeletileg megválaszolva a Szja. tv. végrehajtása során esetlegesen fölmerülő kérdést: „Egy utalványosnak egy adóév alatt több juttató is juttathat utalványt.” (39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet  az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról, 2. §) Ráadásul a végrehajtási rendelet „juttató” szót használ, amely nagyobb halmazt jelöl, amelyen belül értelmezendő a „munkáltató”, így a munkáltatói jogállásban juttatott Erzsébet-utalványok „- ha a juttató a munkáltató – ” minden kétséget kizáróan juttathatók kedvezményes adóval a Szja. 71. § szerint, akár további foglalkoztatásban, további munkaviszony(ok)ban is.

3)            Argumentum a contrario – az ellenkezőjéből következtetés jogértelmezési alapelve, amely esetünkre a következők szerint érvényes. Amikor a jogalkotó egy adóalany (egy munkavállaló) vonatkozásában az adott juttatási jogcímen kedvezményes adózással megszerezhető havi összeget korlátozni, plafonírózni kívánja, úgy azt egyértelműen ki is mondja. Ez a helyzet az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulással: „Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, … meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, ...” (Szja. tv. 71. § (3) bek.) Jól látható, hogy a pénztári munkáltatói hozzájárulásnál a jogalkotó követi a korábbi személyi jövedelemadó törvény szerinti „elsődleges munkáltató” elvét, amely a régebbi, már szintén nem hatályos „munkáltató” törvényi definíciójából következett. Míg tehát a pénztári munkáltatói hozzájárulás esetében nyilatkoztatni kell a munkavállalót és elvész a kedvezményes adózással juttatás lehetősége, a munkavállaló a másik jogviszonyában pénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült, addig, ezzel szemben, a contrario, az Erzsébet-utalvány további foglalkoztatás keretében történő (további) juttatása minden külön ez irányú nyilatkoztatás nélkül megvalósulhat és a jogviszony által legitimált (további) teljes havi 5 ezer forintig adókedvezménnyel megvalósítható.

Összefoglalva: mivel a további foglalkoztatás is munkaviszony és ebben a juttató munkáltatói jogállású, valamint, mivel a jogszabály – ellentétben más béren kívüli juttatás-szabályozással – nem ír elő külön nyilatkoztatási kötelezettséget, ha a juttató a munkáltató, valamennyi munkaviszonyban külön nyilatkoztatás nélkül juttatható kedvezményes adóval havi 5.000,-Ft-ig az Erzsébet-utalvány, mely szabálykövetéssel a munkavállalók támogatott, rendszeres étkeztetéséhez fűződő közérdek és jogalkotói föltehető szándék is szabályosan megvalósulhat.

Dr. Renneczéder Éva ügyvéd
Senior cafeteria jogi szaktanácsadó
www.paletteria.hu