Az új formában működő kártyával jövőre 3 különböző alszámlát kezelhet majd a juttatásban részesített munkavállaló. A szállás, vendéglátás, szabadidő alszámlák még csak sejtetik a pontos felhasználási lehetőségeket, de már kialakulóban van, hogy az egyes munkavállalói körökben melyik terület számíthat népszerűségre.

Lesz, aki a wellness hétvégékkel találja meg a pihenését, más akár egy-egy napra is elutazik szállás nélkül egy múzeumot meglátogatni, míg megint mások szívesen ülnek be hétköznap is akár egy étterembe.

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a Cafeteria TREND magazin közös felmérésben megvizsgálta, hogy a SZÉP Kártya feltöltési lehetőségei közül melyik módszer szolgálná jobban a gazdaság érdekeit. Melyik esetben lehetne maximalizálni a kártyán átmenő forgalmat, serkentve a gazdaság működését az egyes megcélzott területeken keresztül?

A felmérésben vizsgált feltöltési módok:

1. A munkáltató által a SZÉP Kártya egyenlegére utalt összeg előre rögzített arányban oszlik meg az egyes alszámlák között. Pl. 120.000 Ft feltöltés esetén 60.000 Ft kerülne a szállás alszámlára, 40.000 Ft a vendéglátás területére és 20.000 a szabadidő „zsebbe”.
2. A feltöltött összeget a munkáltató illetve munkavállaló szabadon oszthatná fel az egyes alszámlák közt. Előfordulhatna akár az is, hogy az elutalt teljes összeg kizárólag egyetlen alszámlára érkezzen be.
3. A két lehetőség valamiféle kombinációja, melyben az elküldött juttatás egy része kötött szabály szerint kerül felosztásra, másik részéről szabadon rendelkezhet a juttató vagy a dolgozó.

A 2011.11.24-25-ém lezajlott felmérésben 755 munkáltató mondta el a véleményét, akik az általuk megadott adatok alapján 224.520 munkavállalót foglalkoztatnak.

A válaszadó munkáltatók 1,19%-a tartaná a fenti cél eléréséhez vezető optimális útnak azt, melyben az elutalt összeg egy rögzített szabály szerint kerül felosztásra (1. feltöltési mód). 4,11% nyilatkozott úgy, hogy a kétfajta szélsőség keveréke működne célravezető megoldásként. (3. feltöltési mód)

94,7% azonban úgy nyilatkozott, hogy a munkavállaló illetve a munkáltató által szabadon kezelhető alszámlákkal lenne biztosítható (2. feltöltési mód), hogy maximális összegben ki lehessen használni 2012-ben a SZÉP Kártya lehetőségeit.

Markánsabb a kép, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes megoldásokra voksoló munkáltatók mekkora foglalkoztatott létszámot  tudhatnak maguk mögött.

Az 1. feltöltési módot választó munkáltatók az érintett dolgozói létszám 0,44%-át tudhatják maguk mögött.

A 3. feltöltési mód pártolóinál a munkavállalók 1,75%-a dolgozik.

A felmérésben megszólaló munkáltatók munkavállalói állományának 97,81%-át foglalkoztatják azok, akik a 2. feltöltési módot, a szabad felosztást részesítenék előnyben a gazdasági célok megvalósításának érdekében.

Kitöltők megjegyzései

Munkáltatói oldalról a kötött feltöltési aránynak annyi pozitívuma lehet, hogy egyszerűsíti az adminisztrációt feltöltéskor. – olvashatjuk egy megjegyzésben. Míg mások megerősítik, hogy technikailag nem nehéz kezelni a 3 kártya szabad feltöltését.

A 2. megoldás támogatói azokat a fő érveket hozzák fel, hogy a gazdaság számára az lenne a hasznos, ha a lehetőségekhez képest maximális összeget tudnának a dolgozók igénybe venni a kártyán keresztül. Ezt azért nehéz központilag rögzített aránnyal megvalósítani, mert egy cégen belül dolgozó munkavállalóknál is teljesen különböző igények lépnek fel, nemhogy egy ország munkavállalóit tekintve.

A kötött feltöltési arány azt eredményezné, hogy olyan alszámlára is kerülne pénz, melyet a dolgozó nem tud (könnyen) felhasználni.

Ennek negatív hatásaként cafeteria rendszerben a dolgozók általánosan kisebb összeget igényelnének a kártyájukra, vagy egyáltalán nem is vennék ezt igénybe.

A munkáltatók egy része pedig arról nyilatkozott, hogy olyan juttatást, aminek kétséges sikere a munkavállalói közt nem is fog használni a juttatási rendszerében. Így – kötött arányú feltöltési mód esetén - egyáltalán nem működik majd náluk ez a juttatásfajta.