1. Szuperbruttó nélkül

Bár a munkabérek esetén egy ideje nem hallottunk erről a fogalomról, a béren kívüli juttatásoknál továbbra is létezik egy összetett számítási mód.

A juttatásokra fizetendő 16% személyi jövedelemadó alapja nem a juttatás értéke, hanem ennek 1,19-szerese. Így például 10.000 forint Széchenyi Pihenő Kártya feltöltés esetén nem 1.600 Ft személyi jövedelemadót fizet a munkáltató, hanem 1.904 forintot. Hasonlóan a szorzóval korrigált alapra kell a juttatások 14% vagy 27% EHO-ját is meghatározni és megfizetni.

Az adózási szabályok ilyen irányú egyszerűsítése könnyebb, érthetőbb környezetet teremtene a munkáltatók számára.

2. Erzsébet-utalvány havi kerete

Már tavaly is népszerű változtatás volt az Erzsébet-utalvány havi kedvezményes keretének növekedése. (5.000 forintról 8.000 forintra)

Az idei évben is több munkavállaló jelezte, hogy örülnének annak, ha magasabb értékben adna kedvezményt az adótörvény az Erzsébet-utalványhoz. Egy pl. havi 10.000 forintos kedvezményes keret már-már fedezhet egy családi bevásárlást.

3. Széchenyi Pihenő Kártya felhasználás

Nagy örömmel fogadták a felhasználók, hogy folyamatosan bővül a SZÉP Kártya felhasználási köre.

Az uszoda-, fürdőbelépők, a sportolási lehetőségek mind-mind fizethetők már ezzel az elektronikus fizetőeszközzel.

A pihenéshez, nyaraláshoz kapcsolódó utazások azonban még problémát okozhatnak.

Míg a hajójegyet már fizethetjük, addig a busz és vonatjegy térítésére bizony nincs lehetőség a SZÉP Kártyánkról.

A pihenés, üdülés helyszínének megközelítésében sokat segítene, ha ezek az utazási lehetőségek is téríthetők lennének a SZÉP Kártya használatával.

4. Pénztári juttatások – több helyről

Jelenleg ha egy munkáltató ad - bármilyen kis összegben - pénztári tagdíj hozzájárulást (önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba stb.), a dolgozónak egy másik munkáltatója egyáltalán nem adhat ilyet kedvező adózással. – ismerteti az aktuális szabályokat Fata László cafeteria szakértő.

Pedig ezekhez a juttatásokhoz az szja. törvény elég magas havi korlátokat rendel. (havonta a minimálbér 30 illetve 50 százalékáig adható pénztári hozzájárulás kedvező adózással).

Ezt jobban ki lehetne használni, az öngondoskodást jobban lehetne erősíteni, ha az egyes munkáltatók nem zárnák ki egymást a kedvező adózás lehetőségéből, hanem lehetőség szerint többen is adhatnának ilyet kedvezményesen úgy, hogy az összeszámolt keret ne lépje túl a törvényben leírt havi határösszegeket.

5. Lakáscélú támogatás

Jelenleg a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhatna a munkáltató lakáscélú felhasználásra munkavállalóinak adómentes juttatást. Ehhez azonban rengeteg részletszabálynak kell megfelelni. Ráadásul ezt a megfelelést dokumentumokkal is kell tudni igazolni.

Legtöbbször az adminisztráció mértéke, az ehhez kapcsolódó bizonytalanság miatt aztán nem is vállalják ezt a felek, így nem valósul meg ez a juttatás. A szabályozás egyszerűsítése komoly erőforrásokat mozdíthatna meg az építőipar irányába.

A fenti módosítások felélénkíthetik a béren kívüli juttatások alkalmazását, így akár magasabb bevételt hozva az államháztartásnak.