Ez alapján a munkáltató béren kívüli juttatásként pénzt is fizethet a munkavállalóinak. Ez a pénzkifizetés pedig 34,22% közteherrel adózik a törvényben szereplő korlátig, majd efelett jövedelemnek számít.

A törvényben meghatározott keret szerint 100.000 forint a munkaviszonyban töltött napokkal arányos részét adhatjuk ki kedvező adózással.

Ezt a juttatást a munkavállalón kívül megkaphatja a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

Az arányosítás miatt különösen fontos figyelni az időzítésre. Ha előre sokat adunk, akkor bizony az évközi munkaviszony megszüntetéskor az arányos rész feletti összeget a kilépés hónapjának kötelezettségeként kell jövedelemként adóztatnunk.

Ezért célszerű a juttatást utólag a megszerzett jogosultság alapján kiadni (de a törvény nem zárja ki az előre utalást sem, csak a jogviszony megszűnésével adódhatnak problémák)

A kiadás nem szükséges, hogy havonta történjen. Negyedévente, félévente, évente is működhet.

Mivel a törvényi környezet (az arányos keretösszegen kívül) nem vár el semmiféle extra figyelmet a munkáltatótól, ezért nem lesz szükség kiegészítő nyilatkozatra ehhez a juttatáshoz, nem kell figyelni, hogy más juttatótól kapott-e ilyen pénzösszeget a munkatársunk.

Ez természetesen azt is jelenti, hogy több munkáltató akár párhuzamosan többszörösét is kiadhatja ennek az éves keretösszegnek.

A kedvező adózású pénzösszeget a munkáltató utalással és készpénz kifizetéssel is kiadhatja a munkavállalójának. Az utalás akár a munkabér utalás mellett azzal egy időben is megtörténhet.

Fontos azonban, hogy külön nyilvántartásban jelenjen meg ez a pénzösszeg juttatás.

Majd ezt követően aztán a munkabértől eltérően az adott hónapban kiadott kedvező adózású pénzösszeg közterheit a következő hónap elején valljuk be és fizetjük meg, mint más béren kívüli juttatások esetén. Az összeget pedig egyéb személyi jellegű ráfordításként könyvelhetjük.