A http://www.cafeteriatrend.hu weboldal 2012. májusában egy év elteltével immár harmadszor megismételte azt a felmérést, mellyel a cafeteria rendszer problémáit, sikereit kívánta feltárni.
Sokan sokféle problémával küzdenek a cafeteria rendszerük működtetésekor. Ki az adókra, ki az adminisztrációra, ki az elfogadóhelyekre panaszkodik, de milyen is lenne a jövő ideális cafeteria rendszere.

Munkáltatókat, munkavállalókat, szolgáltatókat kérdeztünk idén is, ők hogyan, milyen alapelvek mentén változtatnák meg a jelenlegi rendszert, és egyáltalán miért is van szükség arra, hogy az adórendszer kedvezményekkel támogasson bizonyos költési célokat.

Míg 2011-ben 147-en töltötték ki a kérdőívet, addig az idén 267-en küldték el válaszaikat. A közreműködők 43%-a munkavállalóként míg 45% munkáltatóként nyilatkozott.

A kitöltött kérdőív értékeléskor az első meglepetés most is az volt, hogy a megkérdezettek mennyire felelős gondolkodással nyilatkoznak. Nem kifejezetten a 30,94%-os kedvezményes adózás lenullázása volt idén sem a fő irány.

Emellett érdekes következtetésre juthatunk, ha a 2012-ben beérkezett információkat összevetjük az előző évek eredményeivel.

Mi legyen a jövő kínálatában

 Ha a TOP 10 támogatandó felhasználási területet nézzük, akkor máris egy komoly meglepetéssel találjuk magunkat szemben. Az évek óta első helyen szereplő étkezés támogatását megelőzi a tavaly csak a negyedik helyen szereplő egészségmegőrzés. Majd az étkezést követve újabb egészségre vonatkozó elemek jelennek meg a tavalyi harmadik helyezett üdülést hátrébb sorolva.

A 2011-ben toplistás internet és nyelvoktatás támogatása az idén a 11. illetve 15. helyen zárta az összesítést.

Fontossági sorrend a jövő cafeteria rendszerében
Költési célok, melyekhez szükséges támogatást biztosítani az adórendszerben (zárójelben a 2011-es helyezés):

1. Egészségmegőrzés (4.)
2. Étkezés támogatása (1.)
3. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás)(2.)
4-5. Gyógyulás (gyógyszer, készítmények, segédeszközök)(2.)
4-5. Gyermek iskolakezdésének támogatása (6.)
6. Üdülés, pihenés (3.)
7. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (5.)
8-9. Helyi közlekedési bérlet (8.)
8-9. Munkavégzéshez szükséges képzések (10.)
10. Munkába járás közigazgatási határon kívülről. (11.)

Ha a munkavállalók válaszait külön értékeljük, akkor a helyi bérlet és az önkéntes nyugdíjpénztár valamint a munkába járás és az ehhez kapcsolód képzés cserélnek helyet egymással a listán.

Kizárólag a munkáltatói preferenciákat vizsgálva az étkezés megelőzi az egészségmegőrzést, és nyelvoktatás a 8. helyre jön fel.

Az adó mértéke

 Az előző lista azt mutatta, hogy mely elemek támogatására van szükség, de milyen mértékű legyen ez a támogatás.

A felmérésből az is kiolvasható, hogy mely elemeknél várjuk, hogy ez akár az adómentességgel is járjon, és melyekhez tudnak elfogadni a kitöltők kedvezményes adótételek.

A következő listában aszerint rendeztük sorba a juttatásokat, hogy melyeknél adja a legnagyobb támogatást az adórendszer (zárójelben szintén a tavalyi helyezések):

1. Étkezés támogatása (1.)
2. Egészségmegőrzés (6.)
3. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás) (4.)
4. Gyógyulás (gyógyszer, készítmények, segédeszközök) (4.)
5. Gyermek iskolakezdésének támogatása (5.)
6. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (2.)
7. Munkavégzéshez szükséges képzések (3.)
8. Helyi közlekedési bérlet (7.)
9. Munkába járás közigazgatási határon kívülről. (11.)
10. Nyelvoktatás (9.)

Itt is jól látszik az egészségmegőrzés előre törése.

A munkáltatói sorrendben a helyi bérlet a 10. helyre kerül így előbbre sorolva a nyelvoktatást és munkába járást.

A munkavállalói válaszok szerint az iskolakezdés élvezne nagyobb mértékű támogatást, mint a gyógyszerek.

Szembetűnő különbség, hogy a nyelvoktatáshoz alacsony mértékű adóterhelést javasoltak a kitöltők, míg az üdülés pihenés esetén közepes adóterhelés is elfogadható.

2012-ben külön vizsgáltuk a nyugdíj cél támogatására használható önkéntes nyugdíjpénztári, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményeket, és a nyugdíj célú biztosításokat.

Valószínű az ismertség miatt illetve az öngondoskodást erősítendő az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás jobb eredményeket ért el, mint a 11-14. helyeken végző újabb konstrukciók.

Egyáltalán miért is kell támogatni a béren kívüli juttatásokat?

 A felmérés, mint minden évben arra is rákérdezett, hogy a törvényhozónak milyen céllal kellene kedvezményekkel támogatnia bizonyos juttatásokat.

Az indokok, okok listavezetője, a tavalyi évhez hasonlóan a munkabérek költséghatékony kiegészítése, így a munkáltató a rendelkezésére álló forrásokból több elkölthető juttatásban részesítheti a dolgozóit, akiket főként a mindennapi megélhetésükben, napi kiadásaikban kellene támogatni.

Emellett a kedvezményekkel erősíthető lenne a munkavállalók öngondoskodása mind a nyugdíj, megtakarítások, mind az egészség terén.

Ezek majd kiegyensúlyozott, egészséges emberi erőforrásokat biztosítanak a munkáltatók számára.

A célzottad adható  juttatások a válaszadók szerint pozitívan befolyásolják a dolgozói motivációt, lojalitást.

A képzésekhez illesztett kedvezmények pedig a munkavállalók fejlődésén keresztül pozitívan hatnak a munkáltatók innovációjára.

Új támogatandó célként kerül megfogalmazásra az olyan juttatások kedvezményekkel való ellátása, melyek erősítik a munkavállalók mobilitását.