Mennyi az a hosszú várakozás, és tényleg nem adhatok 9 Ft-ot annak, aki jó közlekedéssel megáldott helyről utazik munkába?
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna - Fata László
Van ugye egy személyi jövedelemadó törvényünk a munkába járás költségtérítésére, meg egy kormányrendelet, ami arról szól, hogy mikor jár ez a 9 Ft/km térítés, és vagyunk mi, akik próbáljuk ezt értelmezni. Mivel sokan riadtan kérdezték, hogy tényleg nem adhatnak-e 9 forintot kilométerenként a munkába járáshoz május 1-től, ha jól megy a tömegközlekedés a munkahely és a lakóhely vagy tartózkodási hely közt, ezért beleástuk magunkat a kérdésbe. Tulajdonképpen most is az történt, mint sok más módosítás kapcsán: az egyik jogszabály módosításával nem „aktualizálták” a másikat. Így tényleg félreérthető a két szabályozás. Az összhangot Böröczkyné Verebélyi Zsuzsannával próbáltuk megteremteni, aki
www.adonavigator.hu oldalon keresztül segíti a szabályok betartását. Ha bonyolult könyvelési kérdésekben segítséget keresel, mindenképpen regisztrálj díjtalan Prémium Leveleire a weboldalon.
Kormányrendelet vs. SZJA
A munkába járás költségtérítéséről szóló kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy az alábbi feltételek mellett jár ez a személyi jövedelemadóról szóló törvényben leírt 9 Ft/km:
- Ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés
- Ha a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést
...és itt kezdünk el gondolkodni. Vajon ez a „jár” az azt jelenti, hogy ezt kell adni, vagy azt, hogy csak ekkor lehet ezt érvényesíteni.
Szerencsére a személyi jövedelemadóról szóló törvény hivatott arra, hogy tisztázza az adózás feltételeit.
„A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltató a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.”
Tehát az értelmezéskor meg kell néznünk, hogyan definiálja a kormányrendelet a munkába járást, és ha ez megvalósul, akkor a költségtérítést nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál.
A kormányrendelet pedig arra ad még iránymutatást, hogy a munkáltatónak kötelessége téríteni a bérlet, vagy jegy árának 86%-át (az SZJA tv. szerint a 100%-ot is térítheted adómentesen), ha azonban a korábban listázott feltételek fennállnak, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szereplő költségtérítést kell biztosítani, hiszen ebben az esetben nem nagyon lesz bérletünk az elszámoláshoz. (Itt jegyezzük meg, hogy ennek a kifizetéséhez továbbra sem feltétlenül szükséges a munkáltató nevére szóló számla.)
Zsuzsi még három dologra hívta fel a figyelmünket a beszélgetésünk végén:
...
Ha kíváncsi ezekre az észrevételekre is, akkor megtudthatja itt:
A megadott e-mail címre díjmentesen elküldöm az összefoglaló anyag letöltési linkjét!
Feliratkozásommal elfogadom az adatvédelmi irányelveket, adataim kezeléséhez önkéntesen hozzájárulok.