Az eredmények azt mutatják, hogy a juttatási keret csökkenésének trendje 2022-ben megfordult és a keret emelkedése azóta folytatódik.

A 2025-ben mért átlagos 458.022 forintos bruttó éves keret idén 496.202 Ft lett.

Ez nagyjából 8 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Ha külön-külön vizsgáljuk a nettó és bruttó keretösszegeket, akkor azt tapasztaljuk, hogy itt nincs jelentős változás az elmúlt évekhez képest.
A válaszadók 40 százaléka alkalmaz nettó elvű juttatási rendszer, míg 55 százalék bruttó cafeteria kerettel dolgozik, melynél a keretösszeg tartalmazza a juttatásokhoz kapcsolódó költségeket is. 
A fennmaradó 5 százaléknál vegyes megoldások működnek a közterhek megosztására.

Ha megvizsgáljuk, hogy struktúrájában hogyan alakult a keretösszeg változás, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt években a magasabb keretet adók aránya növekszik. 

Emellett 7 százalékkal nőtt a 500.000 forint feletti keretet kínáló munkáltatók aránya.

Új juttatások

2025-ben különleges kihívás, hogy teljesen új juttatási elemek is megjelentek a kedvező adózású lehetőségek között. A friss kutatásban azt is vizsgáltuk, hogy milyen mértékben kínálják a munkáltatók ezeket az új juttatásokat.

A SZÉP Kártya Aktív Magyarok alszámla esetén a válaszadók 27,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bekerül a kínálatába ez az új juttatási lehetőség.

67,3 százalék mondta azt, hogy nem ad majd ilyen juttatásokat 2026-ban.

Az állatkerti belépőt a kitöltők 23,7 százaléka adja 2026-ban. A tavalyi évhez képest a bizonytalanok részarányának csökkenésével 71,3 százalékra nőtt azok aránya, akik nem nyújtanak ilyen juttatást.

Ez az arány a lakhatási támogatásnál is hasonlóan alakul. 23,9 százalék jelezte, hogy kínál ilyen juttatás, míg 73,3 százaléknál nem fog szerepelni ez az elem a palettán.

Azon kitöltők aránya, akik tervezik a diákhitel támogatását 2026-ban 14,7 százalékra csökkent.

84,3 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem kerül a juttatási kínálatukba ez az elem.