Mennyi az a hosszú várakozás, és tényleg nem adhatok 9 Ft-ot annak, aki jó közlekedéssel megáldott helyről utazik munkába?
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna - Fata László
Van ugye egy személyi jövedelemadó törvényünk a munkába járás költségtérítésére, meg egy kormányrendelet, ami arról szól, hogy mikor jár ez a 9 Ft/km térítés, és vagyunk mi, akik próbáljuk ezt értelmezni. Mivel sokan riadtan kérdezték, hogy tényleg nem adhatnak-e 9 forintot kilométerenként a munkába járáshoz május 1-től, ha jól megy a tömegközlekedés a munkahely és a lakóhely vagy tartózkodási hely közt, ezért beleástuk magunkat a kérdésbe. Tulajdonképpen most is az történt, mint sok más módosítás kapcsán: az egyik jogszabály módosításával nem „aktualizálták” a másikat. Így tényleg félreérthető a két szabályozás. Az összhangot Böröczkyné Verebélyi Zsuzsannával próbáltuk megteremteni, aki
www.adonavigator.hu oldalon keresztül segíti a szabályok betartását. Ha bonyolult könyvelési kérdésekben segítséget keresel, mindenképpen regisztrálj díjtalan Prémium Leveleire a weboldalon.
Kormányrendelet vs. SZJA
A munkába járás költségtérítéséről szóló kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy az alábbi feltételek mellett jár ez a személyi jövedelemadóról szóló törvényben leírt 9 Ft/km:
- Ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés
- Ha a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést
...és itt kezdünk el gondolkodni. Vajon ez a „jár” az azt jelenti, hogy ezt kell adni, vagy azt, hogy csak ekkor lehet ezt érvényesíteni.
Szerencsére a személyi jövedelemadóról szóló törvény hivatott arra, hogy tisztázza az adózás feltételeit.
„A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltató a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.”
Tehát az értelmezéskor meg kell néznünk, hogyan definiálja a kormányrendelet a munkába járást, és ha ez megvalósul, akkor a költségtérítést nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál.
A kormányrendelet pedig arra ad még iránymutatást, hogy a munkáltatónak kötelessége téríteni a bérlet, vagy jegy árának 86%-át (az SZJA tv. szerint a 100%-ot is térítheted adómentesen), ha azonban a korábban listázott feltételek fennállnak, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szereplő költségtérítést kell biztosítani, hiszen ebben az esetben nem nagyon lesz bérletünk az elszámoláshoz. (Itt jegyezzük meg, hogy ennek a kifizetéséhez továbbra sem feltétlenül szükséges a munkáltató nevére szóló számla.)
Zsuzsi még három dologra hívta fel a figyelmünket a beszélgetésünk végén:
...
Ha kíváncsi ezekre az észrevételekre is, akkor megtudthatja itt:
A megadott e-mail címre elküldöm a bemutató szám letöltési linkjét.
"Az állandó jogszabály változások nyomon követésében nagy segítség, a jó tippekkel együtt."
gazdasági vezető
Budaőrs
“A legjobban azt szeretem benne, hogy tele van gyakorlati példákkal és a Cafeteria használók tapasztalataival.”
ügyvezető
Sunrise Capital Kft.
Az egyes béren kívüli juttatásokra vonatkozó törvények kifejtése és azok gyakorlatba való átültetése sok segítséget jelent számomra valamint nagyban elősegíti ezek helyes betartását.
személyügyi munkatárs
Elmű Nyrt.