A http://www.cafeteriatrend.hu weboldal 2011. májusában egy év elteltével megismételte azt a felmérést, mellyel a cafeteria rendszer problémáit, sikereit kívánta feltárni.
Sokan sokféle problémával küzdenek a cafeteria rendszerük működtetésekor. Ki az adókra, ki az adminisztrációra panaszkodik, de milyen is lenne a jövő ideális cafeteria rendszere.

Munkáltatókat, munkavállalókat, szolgáltatókat kérdeztünk idén is, ők hogyan, milyen alapelvek mentén változtatnák meg a jelenlegi rendszert, és egyáltalán miért is van szükség arra, hogy az adórendszer kedvezményekkel támogasson bizonyos költési célokat.

A 147 kitöltött kérdőív értékeléskor az első meglepetés az volt, hogy a megkérdezettek mennyire felelős gondolkodással nyilatkoznak. Nem kifejezetten a 19,04%-os kedvezményes adózás lenullázása volt idén sem a fő irány.

Emellett érdekes következtetésre juthatunk, ha a 2011-ben beérkezett információkat összevetjük a tavalyi helyzettel.

Mi legyen a jövő kínálatában?

Ha a Top 10 támogatandó felhasználási területet nézzük, akkor ez sok meglepetést nem tartogat számunkra. Az étkezés támogatását a gyógyulás, üdülés, egészség és nyugdíjcélok követik. Persze a tavalyi lista azért néhány ponton alaposan változott.

Fontossági sorrend a jövő cafeteria rendszerében
Költési célok, melyekhez szükséges támogatást biztosítani az adórendszerben:

1. Étkezés támogatása
2. Gyógyulás, rekreáció
3. Üdülés, pihenés
4. Egészségmegőrzés
5. Nyugdíj célú megtakarítások
6. Gyermek iskolakezdésének támogatása
7. Internet költségeinek térítése
8. Helyi közlekedési bérlet
9. Nyelvoktatás
10. Munkavégzéshez szükséges képzések

Az étkezés támogatása tartja 2011-ben is az első helyét.

A gyógyulás, mint támogatandó cél a tavalyi 6. helyről tört előre idén a dobogó második fokára.

Négy helyet esett vissza a 2010-es listához képest az iskolakezdés támogatásának fontossága, míg a 12. helyről érkezett az idei top 10-be a helyi bérlet.

Az előző lista azt mutatta, hogy mely elemek támogatására van szükség, de milyen mértékű legyen ez a támogatás.

A felmérésből az is kiolvasható, hogy mely elemeknél várjuk, hogy ez akár az adómentességgel is járjon, és melyekhez tudnak elfogadni a kitöltők kedvezményes adótételek.

A következő listában aszerint rendeztük sorba a juttatásokat, hogy melyeknél adja a legnagyobb támogatást az adórendszer:

1. Étkezés támogatása
2. Nyugdíj célú megtakarítások
3. Munkavégzéshez szükséges képzések
4. Gyógyulás, rekreáció
5. Gyermek iskolakezdésének támogatása
6. Egészségmegőrzés
7. Helyi közlekedési bérlet
8. Internet költségeinek térítése
9. Nyelvoktatás
10. Üdülés, pihenés

Bár az adó mértéke szerinti lista tagja megegyeznek a fontossági lista elemeivel, nagy átrendeződéssel kell szembesülnünk.

Mind a fontossági listához, mint a 2010-es eredményhez képest nagyot lépett előre a nyugdíj célú megtakarítások támogatása. A megkérdezettek szerint itt a jelenleginél alacsonyabb adóval lenne szükséges ösztönözni a cél megvalósítását.

Nagyot változtatott a fontossági sorrendben elfoglalt helyén az üdülés támogatása, illetve a munkavégzéshez szükséges képzések.

Míg az üdülésnél a magasabb adóteher is elfogadható, addig a képzések megvalósításához több támogatást várnak a munkáltatók.

Egyáltalán miért is kell támogatni a béren kívüli juttatásokat?

Az indokok, okok listavezetője a tavalyi évhez hasonlóan a munkabérek költséghatékony kiegészítése, így a munkáltató a rendelkezésére álló forrásokból több elkölthető juttatásban részesítheti a dolgozóit.

Ezek a célzott juttatások a válaszadók szerint pozitívan befolyásolják a dolgozói motivációt, lojalitást.

Emellett a támogatás nélkül nehezen lenne kivitelezhető, hogy erősítsük a magánszemélyek öngondoskodását, saját kézben tartott egészségmegőrzését.

A képzésekhez illesztett kedvezmények pedig a munkavállalók fejlődésén keresztül pozitívan hatnak a munkáltatók innovációjára.

Megoldásra váró problémák

A 2010-es felmérésben sokan javasolták, hogy a meleg étkezés támogatása helyett általánosabban legyen támogatott a munkavállalók étkezése. Szerencsére 2011-ben már hideg és meleg étkezésre is költhetjük a havi 18.000 Ft-os juttatást.

Ezen a téren már csak a papír alapú utalványok adminisztrációjára, illetve az elektronikus kártyák elfogadó helyeinek alacsony számára panaszkodtak a válaszadók.

Az üdülési csekkről és a Széchenyi Pihenő Kártyáról érkező információk úgy tűnik némi zavart okoztak a felhasználók körében.

Míg a frissen érkező SZÉP kártyánál az információk hiányát, a szálláshelyhez kötött felhasználást nehezményezik a válaszadók, addig az üdülési csekk címleteire, költségeire, és a kiosztáshoz kapcsolódó adminisztrációra panaszkodnak sokan.

Előkelő helyen szerepel a problémák listáján az internet számlák kezelése. A 2011-es törvénymódosítások következtében a munkáltató szigorú keretek között kell, hogy kezelje az elszámolt internet számlákat. Ez sajnos rendkívül sok nehézséget okoz minden résztvevő félnek. Külön nehezíti az elszámolást az is, hogy az internet szolgáltatók gyakran teljesen különböző struktúrában számláznak (előre, utólag, csomagok, kedvezmények), így az egyes számlák külön vizsgálatot igényelnek a munkáltatóktól.

Meg kell még említenünk a problémák közt az egészségpénztárak felhasználási lehetőségeit.

Sokszor az elfogadóhelyek sincsenek tisztában azzal, hogy milyen költések valósíthatók meg adómentesen a pénztári egyenleg javára, így kényelmetlen helyzetbe hozzák a munkavállalókat. Emellett a magas költségekre, és a törvényben szereplő korlátra – miszerint csak egy juttató adhatja kedvezményes adózással – érkeztek panaszok.

Összegezve jól látszik, hogy van néhány olyan lehetőség, ahol kis módosítással nagyban lehetne javítani a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos munkáltatói, munkavállalói elégedettséget. Ráadásul javaslatok jó része nem is arról szól, hogy mindenképpen kevesebb adót kelljen fizetni. A törvényalkotó, a szolgáltatók technikai módosításai következtében gördülékeny cafeteria rendszereket használhatnánk.